„Az embert csakis tetteiért lehet elítélni, azért, ami alól kivonta magát, soha.”

 

A középiskolát Tordán majd Marosvásárhelyen, a Református Kollégiumban végezte.

1952-ben szerzett oklevelet a kolozsvári Bolyai Tudományegyetemen, filozófia szakon.

1952-1956 között lektorként dolgozott a kolozsvári Állami Irodalmi és Művészeti Kiadónál (a későbbi Kriterion).

1956 – 1989 között a marosvásárhelyi Igaz Szó (a későbbi Látó) c. folyóirat vers-rovatának szerkesztője

63 éves korában 1992. augusztus 23-án halt meg.

Első versei, műfordításai az Utunkban (a későbbi Helikon), majd az Igaz Szóban jelentek meg.

 

  A marosvásárhelyi színpadon bemutatott drámái:

 

• DÓZSA ( poéma) –  bemutató: 1969. december 25., rendező: Nemes Levente, díszlet: Kölönte Zsolt, zene: Csíky Boldizsár , előadó: Nemes Levente

• IRGALMAS HAZUGSÁG (verses dráma), bemutató: 1989.12.15., rendező: Kincses Elemér, díszlet- és jelmeztervező: Kemény Árpád

• VAK BÉLA KIRÁLY,  bemutató: 1991.06.21., rendező: Kovács Levente m.v., díszlet-, és jelmeztervező: Dobre-Kóthay Judit

• CALIGULA HELYTARTÓJA (dráma),  bemutató: 2008.03.27.,  rendező: Kincses Elemér, díszlet-jelmez: Dobre-Kóthay Judit,  dramaturg: Albert Mária, zene: Demény Attila

• HUGENOTTÁK (dráma),  bemutató: 2011.12.06., rendező: Szélyes Ferenc, zeneszerző: Csíky Csaba, díszlet- és jelmeztervező: Carmencita Brojboiu,  a díszlettervező munkatársa: Szabó Annamária

• ÉN ÉS A VILÁG (versműsor)– Henn János előadóestje a 90 éve született Székely János emlékére, művészeti tanácsadó: Gáspárik Attila, bemutató 218.10. 03., előbemutató: Gyulai Várszínház

 

*

Marosvásárhelyen 2009-ben, születésének 80. évfordulóján, emlékeztek a pályatársak, barátok Székely Jánosra.

Gálfalvi György: „Elsősorban nem is költőként, hanem emberként volt része az életemnek. Húsz éven keresztül összeért az íróasztalunk az Igaz Szó szerkesztőségében. (…) Nagyon hálás vagyok a sorsomnak, hogy ismerhettem, bár azt mondják, hogy a klasszikusokat jobb távolról szemlélni. Székely János bármennyire összetett személyiség is volt, elsősorban azzal maradt felejthetetlen, amit tanulhattam tőle a vitáink során, hiszen húsz éven át vitatkoztunk. Belátom, hogy nagyon sok dologban neki volt igaza. A halála óta eltelt évek fényesen igazolták kételyeit, pesszimizmusát, azt az axiómáját, hogy mindent az érdek mozgat a világon, s ez az érdek mindent fölülír.”

Kovács András Ferenc a Látó folyóirat főszerkesztője, Székely János Utcák és szobrok című versét olvasta fel a megemlékezésen:

 

„Én, alulírott Székely János,

Sebzetten és halálra szántan,

Állítólagos szellemi

képességeim birtokában

Úgy rendelkezem, hogy amíg

Utcák, terek és városok

Egyáltalán és bárhol a világon

Gazemberekről vannak elnevezve:

Énrólam utcát ne nevezzenek el.

Míg széltolóknak áll a szobra, addig

Nékem szobrot ne állítsanak.”

(Székely Jánosra emlékeznek Marosvásárhelyen. Máthé Éva: A nemes vad eleganciája., Krónika, 2009. március 9.)