„Az embert csakis tetteiért lehet elítélni, azért, ami alól kivonta magát, soha.”
A középiskolát Tordán majd Marosvásárhelyen, a Református Kollégiumban végezte.
1952-ben szerzett oklevelet a kolozsvári Bolyai Tudományegyetemen, filozófia szakon.
1952-1956 között lektorként dolgozott a kolozsvári Állami Irodalmi és Művészeti Kiadónál (a későbbi Kriterion).
1956 – 1989 között a marosvásárhelyi Igaz Szó (a későbbi Látó) c. folyóirat vers-rovatának szerkesztője
63 éves korában 1992. augusztus 23-án halt meg.
Első versei, műfordításai az Utunkban (a későbbi Helikon), majd az Igaz Szóban jelentek meg.
A marosvásárhelyi színpadon bemutatott drámái:
• DÓZSA ( poéma) – bemutató: 1969. december 25., rendező: Nemes Levente, díszlet: Kölönte Zsolt, zene: Csíky Boldizsár , előadó: Nemes Levente
• IRGALMAS HAZUGSÁG (verses dráma), bemutató: 1989.12.15., rendező: Kincses Elemér, díszlet- és jelmeztervező: Kemény Árpád
• VAK BÉLA KIRÁLY, bemutató: 1991.06.21., rendező: Kovács Levente m.v., díszlet-, és jelmeztervező: Dobre-Kóthay Judit
• CALIGULA HELYTARTÓJA (dráma), bemutató: 2008.03.27., rendező: Kincses Elemér, díszlet-jelmez: Dobre-Kóthay Judit, dramaturg: Albert Mária, zene: Demény Attila
• HUGENOTTÁK (dráma), bemutató: 2011.12.06., rendező: Szélyes Ferenc, zeneszerző: Csíky Csaba, díszlet- és jelmeztervező: Carmencita Brojboiu, a díszlettervező munkatársa: Szabó Annamária
• ÉN ÉS A VILÁG (versműsor)– Henn János előadóestje a 90 éve született Székely János emlékére, művészeti tanácsadó: Gáspárik Attila, bemutató 218.10. 03., előbemutató: Gyulai Várszínház
*
Marosvásárhelyen 2009-ben, születésének 80. évfordulóján, emlékeztek a pályatársak, barátok Székely Jánosra.
Gálfalvi György: „Elsősorban nem is költőként, hanem emberként volt része az életemnek. Húsz éven keresztül összeért az íróasztalunk az Igaz Szó szerkesztőségében. (…) Nagyon hálás vagyok a sorsomnak, hogy ismerhettem, bár azt mondják, hogy a klasszikusokat jobb távolról szemlélni. Székely János bármennyire összetett személyiség is volt, elsősorban azzal maradt felejthetetlen, amit tanulhattam tőle a vitáink során, hiszen húsz éven át vitatkoztunk. Belátom, hogy nagyon sok dologban neki volt igaza. A halála óta eltelt évek fényesen igazolták kételyeit, pesszimizmusát, azt az axiómáját, hogy mindent az érdek mozgat a világon, s ez az érdek mindent fölülír.”
Kovács András Ferenc a Látó folyóirat főszerkesztője, Székely János Utcák és szobrok című versét olvasta fel a megemlékezésen:
„Én, alulírott Székely János,
Sebzetten és halálra szántan,
Állítólagos szellemi
képességeim birtokában
Úgy rendelkezem, hogy amíg
Utcák, terek és városok
Egyáltalán és bárhol a világon
Gazemberekről vannak elnevezve:
Énrólam utcát ne nevezzenek el.
Míg széltolóknak áll a szobra, addig
Nékem szobrot ne állítsanak.”
(Székely Jánosra emlékeznek Marosvásárhelyen. Máthé Éva: A nemes vad eleganciája., Krónika, 2009. március 9.)