1946. október 15-én szerzödött a Marosvásárhelyi Székely Színházhoz.
Pályája során  részese volt az egykori Székely Színház fénykorának, majd az Állami Színház/Nemzeti Színház minden fontos eseményének, emlékezetes pillanatának.
Dolgozott olyan neves színházi rendezőkkel mint Szabó Ernő, Tompa Miklós, Harag György. Kedvenc szereplője volt a Hunyadi András által rendezett előadásoknak is.
Egyszerre volt a közönség és a kollégák kedvence.
Elmondása szerint Delly Ferenctől, Kovács Györgytől tanult fegyelmet, művészi alázatot.
Már négyévesen fellépett a Fehér Orhideák című előadásban, akrobatikus táncszámaival bámulatba ejtve a közönséget.

 

„A színháznál kezdődött az igazi életem, itt nyílt ki az agyam és a szívem a világra.” – egy színésznő legszebb vallomása a színházról.  „Karakterszerepekben érzem jól magam, szeretem a kis szerepeket, izgalmas, hogy egy egész világot kell teremtenem köréjük. (…)
A színésznek csak egy lételeme van: a színpad. A színház nem pusztán kenyérkereseti lehetőség, ha milliomosnak születek, akkor is ezt csináltam volna.” – nyilatkozta Lőrinczy Ica Marosi Ildikónak 1981-ben. (Marosi Ildikó: Itt végre jól érzem magam. – A hét, 1986. nov. 13.)

 

 

Gyárfás Miklós: Kép a keretben:

Lőrinczy Ica

 

• Bármit kérdezek, komolyra fordítja a szót, pedig köztudott, hogy a színtársulatnak ő a mindig derűs tagja. Mit kérdezzek hát?

Maga nem ismer. Alapjában véve nem vagyok vidám típus. Inkább a környezetemet szeretem vidámmá tenni, de nem titok: befele élő emberke vagyok. A derűt pedig csak úgy, megrendelésre nem lehet csinálni.

• Megmondaná a véleményét…

Nincs határozott véleményem a színházról – vág a szavamba – és mindig csodálom azokat, akiknek van.

• Gondolom viszont, akad bőven olyan is, akin csodálkozik.

Én a szerepeimet tudom – tér ki a válasz elől -, de hogy hogyan lehetne ideális színházat csinálni, azt nem.

• Hogyan lett színésznő?

Mint táncosnő kerültem a színházhoz, és itt ragadtam. Alapító tagja lettem az egykori Székely Színháznak, a Bábszínháznak és hűséges munkatársa a Rádióstúdiónak.

• Szóval táncosnőként kezdte?

Négyéves koromban kezdtem a táncot. Később revű- és bártáncosnő is voltam Bukarestben meg Bécsben. De ez nem érdekes. Esetleg izgalmas és érdekfeszítő a kívülállónak, de számomra inkább keserű emlékeket idéz…

• És színésznőként folytatta.

Területem az epizód. Színes epizód, amibe minden belefér. És nemcsak a vígjáték. Sokan elvárják tőlem, hogy mindig jópofa legyek, holott ez nem elég. Például a Mamlock professzor Hedvig nővérének alakítása is nagyon a szívemhez nőtt. Azokra a figurákra emlékszem vissza szívesen, amelyek azért voltak izgalmasak, mert nem voltak szerepek, de végül is azzá értek. Jó, ha az ember tudja, mi a területe, és mire képes. Így sosem lesz elkeseredett, nem gyűjti a beteljesíthetetlen álmokat.

• Szavalni szeret?

Olvasom a verseket – magamnak. Nem szívesen szavalok. Érdekes módon szavaláskor elfog egy halálfélelem. De a szerepekben egy jófajta izgalmas, jóleső feszültséget érzek, persze akkor, ha már látom, hogy már csináltam is valamit. Ez alól csak a közönség visszahatása old fel.

• Összegezzünk hát. A kicsi szerepeket szereti és nem szeret szavalni. Egyszóval rest megtanulni a hosszabb szerepeket, vagy könyv nélkül a verseket?

Annak idején szegény Kemény János tartotta számon, hány verset tudok elmondani kívülről, de ezer valamennyi után belefáradt a számolásba. És sok színdarabot, melyekben sosem játszottam, ma is elmondok kívülről, mert szeretem és számtalanszor elolvastam őket.

• A színpadon sokszor felismerhetetlenségig kipingálja magát. Annyira szereti a maszkokat?

Felold a gátlásaim alól. Figyelem az embereket, és mindig igyekszem egy élő, emlékemből felidézett figurát alakítani. Amikor már sikerült az alakot megformálnom, a maszk akár le is kerülhet.

• Köztudott, hogy remekül utánoz embereket és állathangokat.

Egy időben a rádiónál gyűjtötték a hangjaimat, tehénbőgésemet, kukorékolásomat. A szalag ma is megvan. A rekordom az volt, amikor törött óra csengését kellett imitálnom.

• A színpadon kívül milyen szenvedélye van?

A betű. Vacsora nélkül el tudok aludni, de betű nélkül soha.

• Micsoda modern nő! Ez kell manapság! Na és a jövő?

Nem tudom milyen szerepet kapok. Megnézem a próbatáblát, és örülök, ha rajta vagyok. Nem tartozom azok közé, akik hónapokkal előre tudják, mit fognak alakítani.

• Kedvenc rendezője?

Aki belőlem indul ki és engedi, hogy dolgozzam. Elég csapodár vagyok, akárcsak a könyveknél. Nincs kedvenc írom. Sütő ha villanyszámlát írna, azt is szívesen olvasnám.

• Az biztos, ha Sütő András fogalmazná a villanyszámlát, mindig fején találná a szöget, és kevesebb lenne a reklamáció. Mondana valami humorosat, befejezésül?

Inkább mások tudnak rólam beszélni.

• Köszönöm, kezicsókolom. Ebből a beszélgetésből többet tanultam a színjátszásról, mint tízévi bérletes színházbajárás alatt. (…)

Vörös Zászló, 1981. október 11. (részlet)

 

*

 

“Ő volt a Fraulein. Valahonnan Némethonból a vidéki román kisvárosba elvetődött nevelőnő,  aki új környezetében is megmaradt pedánsnak, németnek, aggszűznek, aki törve beszéli a román nyelvet, s felháborodott és mégis fegyelmezett szitkait német szavakkal keveri. Ő a német kispolgári nő, aki mélységesen tiszteli a társadalmilag felette állókat, de csak akkor, ha meggyőződött róla, hogy azok valóban felette állnak. A Darázsfészekben a Fraulein, azaz Lőrinczy Ica lenézi, megveti, parányinak és közönségesnek tartja környezetét, maskarának, hivalkodó, hazug, sznob álszentnek Aneta Duduleanut, a »nagyasszonyt«, és minden pereputtyát. Alapjában véve alig van néhány mondata. Mindössze négyszer-ötször jelenik meg a színen, és mégis: Kőszegi Margit mellett ő az, akire az előadásból emlékezni fogunk, s akire emlékezni érdemes. Miért? Azért a szinte megnevezhetetlen színészi átélésért, ahogyan életre keltette a Frauleint; minden mozdulatáért, feszes testtartásáért, beszédes mimikájáért, félig kimondott szavaiért, sokatmondó sóhajtásaiért, fel-felrebbenő szempilláiért… Fölösleges a szószaporítás. Lőrinczy Ica olyan színésznő, aki a legjelentéktelenebb szerepből is »ki tud hozni« valamit. Ezt nem most bizonyította be először, s ez a szerep nem is jelentéktelen,csak nyúlfarknyi, s Lőrinczy Icára jelentéktelen szerepben is emlékezik az ember. Sokszor érezhette magát mellőzöttnek. Mégsem érezte annak. Hogy miért ? Mert a színpad izgalma, a színpadi varázslat a fontos neki, az a sűrű levegő, amelyben egy elképzelt világ valóságosnál valóságosabb emberei jönnek mennek. Mert tiszteli, szereti a színházat, lételeme. Ha megkérdezném, azt hiszem, ezt mondaná: »Ha újrakezdhetném, ismét vállalnám. Tisztelem ugyan a művészi hierarchiát, de hiúságomat azzal nyugtatom, hogy az nem mindig csalhatatlan. Én a tehetségben hiszek és a színházban, és abban, hogy hasznos csavar vagyok a gépezetben, amelynek a neve Thália.« Talán elég is ennyi. Fura dolog a színészi tehetség. A színész, aki semmitmondó szerepben észre tudja vétetni magát, legalább akkora lehet, mint az, aki évtizedekig a Waterlooi s más csatamezőkön ágál valamely hadvezér szerepében. Mégis megfontolandó: Lőrinczy Ica valóban csak epizód szerepeket alakíthat? A feleleten gondolkozzanak az illetékesek…”

 

Polgár István: A fraulein, Új Élet 1970. július 25.

 

 

„… Külön szenzációja az előadásnak Lőrinczy Ica Baba 4 és fél éves csodatáncosnő, aki akrobatikus táncszámaival bámulatba ejtette a közönséget. Minden számát tapsviharral honorálta a közönség.”

 

A „fehér Orchideák” nagy sikere – A színházi iroda közleménye. Reggeli Újság, 1936., december 13.

 

 

LŐRINCZY ICA SZEREPEI

A MAROSVÁSÁRHELYI SZÉKELY / ÁLLAMI / NEMZETI SZÍNHÁZ ELŐADÁSAIBAN

 

Ruhatáros –  Fényes Szabolcs: VÉN DIÓFA – rendező: Szabó Ernő, bemutató: 1947. IV. 15.

A II. felvonás quartett előadója – Eisemann Mihály: FEKETE PÉTER, Rendező: Szabó Ernő, Bemutató: 1947. I. 11.

Matróz – xxx : MARCI, MINT ROBINSON, rendező: Szabó Ernő, bemutató: 1947. IV. 13.

Ruhatáros – Fényes Szabolcs: VÉN DIÓFA, rendező: Szabó Ernő, bemutató: 1947. IV. 15.

Második diáklány – Leonid Rachmanov: VIHAROS ALKONYAT – rendező: Szabó Ernő, Tompa Miklós, bemutató: 1947. V. 7.

Sáni – Franz Schubert melódiáiból összeállította: Henrich Berté: HÁROM A KISLÁNY – rendező: Szabó Ernő, bemutató: 1947. V.  11.

1.boy –Carlo de Fries: ILYENEK A FÉRFIAK – rendező: Szabó Ernő, bemutató: 1947. VI. 1.

Pereces fiú – Boszorkány – Domby Imre: SÁTÁNFIÓKA, koreográfus: Domby Imre, bemutató: 1947. VI. 27.

Sári –Kálmán Imre: AZ OBSITOS – rendező: Borovszky Oszkár, bemutató: 1947. VII. 16.

Cseléd – Vaszary Gábor: BUBUS – rendező: Andrási Márton, bemutató: 1947. VII. 24.

Szobalány – Bókay János: SZAKÍTS HELYETTEM – rendező: Szabó Ernő, bemutató: 1947. X. 30.

Női vevő – László Miklós: ILLATSZERTÁR – rendező: Szabó Ernő, bemutató: 1948. IV. 13.

Nő – Tomcsa Sándor: NAGY DOLOG KICSIBEN – rendező: Szabó Ernő, bemutató: 1948. IV. 22.

Lány – Szigligeti Ede: A CSIKÓS – rendező: Szabó Ernő, bemutató: 1948.  XII. 18.

Alexandra, Bulicsov törvénytelen leánya – Maxim Gorkij: JEGOR BULICSOV ÉS A  TÖBBIEK, rendező: Szabó Ernő, Delly Ferenc, bemutató: 1949. III. 16.

Dorine – Flipote – J. B. P. Molière:  TARTUFFE, rendező: Szabó Ernő, Tompa Miklós, bemutató: 1949. IV. 14.

Summáslány – Móricz Zsigmond: ÚRI MURI, rendező: Tompa Miklós, Szabó Ernő, bemutató: 1949. V. 8

Ana Roze, laboránsnő – Gribulis: AGYAG ÉS PORCELÁN – rendező: Tompa Miklós, Szabó Ernő, Delly Ferenc, bemutató: 1949. XI. 6.

Asszony – Mihail Davidoglu: BÁNYÁSZOK, rendező: Szabó Ernő, Tompa Miklós, bemutató: 1949. XI. 29.

Mása, tanitónő – Maxim Gorkij: KISPOLGÁROK – rendező: Tompa Miklós, Szabó Ernő, Kovács György, Delly Ferenc, bemutató: 1949. XII. 21.

Tugouhovszkij herceg leánya – Alekszandr Gribojedov: AZ ÉSZ BAJJAL JÁR, rendező: Szabó Ernő, bemutató: 1950. II. 16.

Múzeumi látogató – Tur testvérek: VILLA A MELLÉK UTCÁBAN – rendező: Szabó Ernő, Tompa Miklós, bemutató: 1950. V. 18.

Munkásnő – Szabó Ernő: VÍDÁM VAKÁCIÓ( VIDÁM NYÁRI MŰSOR), rendező: Szabó Ernő, bemutató: 1950. VIII. 29.

Zsenya – Konsztantyin Szimonov: LEGÉNY A TALPÁN, rendező: Anatol Constantin, bemutató:1951. II. 3.

Kolhozány – A. Barorina és A. Davidson: HARMADÉVESEK – rendező: Anatol Constantin, Szabó Ernő, bemutató: 1951. XI. 10.

Florica – Mihail Davidoglu: TŰZERŐD – rendező: Szabó Ernő, Rapopott Ottó, bemutató: 1952. I. 19.

Hölgy – N.V. Gogol: A REVIZOR –rendező: Szabó Ernő, Tompa Miklós,  bemutató: 1952. III. 14.

Bozi Marika – Urbán Ernő: TŰZKERESZTSÉG – rendező: Szabó Ernő, bemutató: 1952. V. 20.

Táncoló lány – Ivan Franco: AZ ELLOPOTT BOLDOGSÁG, rendező: Szabó Ernő, Tompa Miklós, bemutató: 1953. III. 14.

Dasa – Borisz Gorbatov: APÁK IFJUSÁGA – rendező: Lohinszky Lóránd, Szabó Ottó, Tamás Ferenc, bemutató: 1953. IV. 25.

Artista – K. Iszajev és A. Galics: NEM MAGÁNÜGY,  rendező: Szabó Ernő, bemutató: 1954. IV. 3.

Táncosnő – Huszka Jenő: GÜL – BABA,  rendező: Szabó Ernő, bemutató: 1954. VI. 25.

Angol nyelvtanárnő – Braniszlav Nusics: A KEGYELMES ASSZONY – rendező: Szabó Ernő, bemutató: 1955. I. 14.

Ipari tanuló – H. Kipphardt: SHAKESPEARE KERESTETIK – rendező: Szabó Ernő, bemutató: 1955. V. 18.

Natalja Sztyepánovna –  A. P. Csehov: HÁZTŰZNÉZŐ (HÁROM VÍGJÁTÉK),  rendező: Török Szabó József m.v., bemutató: 1955. XI. 4.

Duszja – Alexej Arbukov: MÁSODIK SZERELEM (TÁNJA), rendező: Török Szabó József, bemutató: 1955. XII. 23.

Monna Mea – Carlotta – Heltai Jenő: A NÉMA LEVENTE, rendező: Kovács György, bemutató: 1956. IV. 6.

Anna – SZABÓ LAJOS: MENEKÜLÉS, rendező: Kőmíves Nagy Lajos, bemutató: 1957. V. 19.

Zsófi – Sarkadi Imre: SZEPTEMBER – rendező: Hunyadi András, bemutató: 1957. XI. 12 – Erdőszentgyörgy

Színésznő (Júlia) – Ápolónő – Eugen Mirea – Kovács György: AZ UTOLSÓ VONAT, rendező: Tompa Miklós, bemutató: 1957. XII. 19.

Sürgöny kihordó – A.  Gladkov: SZILVESZTER – rendező: Gergely Géza, bemutató: 1959. IV. 2.

Menyecske –  Méhes György: SZÉNA VAGY SZALMA – (HÁROM VÍDÁM JÁTÉK), rendező: Hunyadi András, bemutató: 1959. IV. 25.

Sanda – Constantin Teodoru: OROSZLÁNRÉSZ, rendező: Mircea Avram m.v., bemutató: 1960. I. 15.

Natalja Sztyepanovna – a. P. Csehov LEÁNYKÉRÉS (HÁROM VÍGJÁTÉK), rendező: Szabó József m.v., bemutató: 1960. I. 29.

Prozojovszkája, a leánygimnázium igazgatónője – Konsztantyin Trenyov: GIMNAZISTÁK – rendező: Gergely Géza, bemutató: 1960. VI. 11.

Kiszolgáló – Edmond Rostand: CYRANO DE BERGERAC, rendező: Kőmíves Nagy Lajos, Tompa Miklós, bemutató: 1960. VII. 28.

Dorina – Virgil Stoenescu: SZERELMES LEVELEK, rendező: Gergely Géza, bemutató: 1960. XI. 18.

Hedwig nővér – Friedrich Wolf: MAMLOCK PROFESSZOR – rendező: Kovács György, bemutató: 1960. XII. 6.

Koldusasszony – Federico Garcia Lorca: BERNARDA ALBA HÁZA, rendező: Harag György, bemutató: 1961. II. 3.

Sevasta – Alexandru Mirodan: ÚJSÁGÍRÓK, rendező: Harag György bemutató: 1961. V. 2.

Olga – Nicola Zarudinj: SZIVÁRVÁNY – rendező: Hunyadi András, bemutató: 1961. XII. 10. – Erdőszentgyörgy

Kedves Katalin – Sütő András: TÉKOZLÓ SZERELEM – rendező: Kovács György, Hunyadi András, bemutató: 1962. V. 31.

Glafira – Horia Lovinescu: LÁZ – rendező: Anatol Constantin, bemutató: 1962. VIII. 14.

Nyura – A. Arbuzov: IRKUCKI TÖRTÉNET – rendező: Harag György, bemutató: 1962. XII. 7.

Dajka – T. Mușatescu: TITANIC-KERINGŐ – rendező: Hunyadi András, bemutató: 1963. II. 22.

Gondnoknő – Aurel Baranga: ÁDÁM ÉS ÉVA, rendező: Farkas István, bemutató: 1963. VII. 28 – Csíkszereda

Kate – Eugene O`Neill: HOSSZÚ AZ ÚT HAZÁIG (HÁROM EGYFELVONÁSOS) rendező: Gergely Géza, bemutató: 1964. IV. 26.

Eunice – Tennessee Williams: A VÁGY VILLAMOSA – rendező: Tompa Miklós, Farkas István, bemutató: 1965. VI. 13.

Jenny Beales – Arnold Wesker: GYÖKEREK – rendező: Gergely Géza, bemutató: 1965. X. 16.

Frosa – Aurel Baranga: JÁMBORLELKŰ SZENT FLÓRIÁN – rendező: Aurel Baranga, bemutató: 1966. VI. 23.

Vendég – Lev Tolsztoj: SÖTÉTSÉG HATALMA – rendező: Tompa Miklós, bemutató: 1966. XII. 26.

Bori – Csávossy György – Komzsik István: A FÜL –rendező: Hunyadi András, bemutató: 1967. II. 12. – Székelyudvarhely

Asszony – Sütő András: POMPÁS GEDEON – rendező: Harag György, bemutató: 1967. V. 5.

Sírató asszony – Horia Lovinescu: PETRU RAREȘ – rendező: George Teodorescu, bemutató: 1967. XI. 18.

Előadó – VIDÁM ZENÉS MŰSOR – rendező: Hunyadi András, bemutató: 1968. I. 1.

Kátya – Csehov: PLATONOV SZERELMEI – rendező: Harag György, bemutató: 1968. I. 11.

Gizi Gézáné – Örkény István: TÓTÉK – rendező: Kovács György, bemutató: 1968. III. 8.

Koldusasszony – Móricz Zsigmond: LUDAS MATYI – rendező: Gergely Géza, bemutató: 1969. IV. 6.

Gabrielle de Savoisy – Balzac: FEGYVERBARÁTOK – rendező: Mihai Dimiu, bemutató: 1968. XI. 8.

Előadó – JÁVORFA-MUZSIKA – (NÉPBALLADA MŰSOR), rendező: Hunyadi András, bemutató: 1969. IV. 19.

Boszorkány – William Shakespeare: MACBETH – rendező: Harag György, bemutató: 1969. V. 10.

Tarka Terka – Szekernyés László: TRÓN ALATT A KIRÁLY, rendező: Tanai Bella, ősbemutató: 1969. XI. 14.

Toldalaghy grófnő – Németh László: A KÉT BOLYAI – rendező: Kovács Ferenc m.v., bemutató: 1970. II. 20.

Fraulein – Alexandru Kirițescu: DARÁZSFÉSZEK – rendező: Hunyadi András, bemutató: 1970. VI. 12.

De Valmonté –  Georges Feydeau: OSZTRIGÁS MICI – rendező: Lohinszky Lóránd, bemutató: 1970. VI. 28. – Székelyudvarhely, 1970. IX. 24. – Marosvásárhely

Berwick hercegnő – Plymdale –  Oscar Wilde: LADY WINDERMERE LEGYEZŐJE – rendező: Anatol Constantin, bemutató: 1971. I. 15.

Tanti – Aurel Baranga: KÖZÉRDEK – rendező: Hunyadi András, bemutató: 1972. III. 9.

Egérke – Örkény István: MACSKAJÁTÉK – rendező: Kovács György, bemutató: 1972. III. 17.

Kisvicákné – Móricz Zsigmond: NEM ÉLHETEK MUZSIKASZÓ NÉLKÜL – rendező: Hunyadi András, bemutató: 1972. X. 20.

Turista – Tennessee Williams: AZ IGUÁNA ÉJSZAKÁJA – rendező: Virág Mihály m.v., bemutató: 1972. XII. 10.

Fuchsné – Barta Lajos: SZERELEM – rendező: Harag György, bemutató: 1973. XII. 13.

Veronica – Corneliu Leu: A BOLDOG ASSZONY – rendező: Hunyadi András, bemutató: 1974. VIII. 10.

Jeni – Tinca – Aurel Baranga: SZICILIAI VÉDELEM – rendező: Hunyadi András, bemutató: 1974. XI. 29.

Apáca; Boszorkány – Madách Imre: AZ EMBER TRAGÉDIÁJA, rendező: Harag György, bemutató: 1975. I. 17.

Jeni – Aurel Baranga: SZICILIAI VÉDELEM II. (zenés változat)- rendező: Hunyadi András, bemutató: 1975. II. 4.

Katyi néni – Móricz Zsigmond: KISMADÁR – rendező: Hunyadi András, bemutató: 1975. IV. 11.

Anna – KŐSZEGI MARGIT ÉRDEMES MŰVÉSZNŐ ÉLŐADÓESTJE, rendező: Lohinszky Lóránd, Kovács Levente, bemutató: 1975. XII. 11.

Bárónő – LABICHE ÉS MARC-MICHEL: OLASZ SZALMAKALAP – rendező: Anatol Constantin, bemutató: 1976. I. 30.

Gazdaasszony – Móricz Zsigmond: LÉGY JÓ MINDHALÁLIG – rendező: Hunyadi András, bemutató: 1977. III. 18.

Rummy Mitchens – G. B. Shaw: BARBARA ŐRNAGY – rendező: Anatol Constantin, bemutató: 1977. VII. 3.

Farsangoló – Sütő András: VIDÁM SÍRATÓ EGY BOLYONGÓ PORSZEMÉRT – rendező: Harag György, Hunyadi András, bemutató: 1977. X. 14.

Protiesné – Braniszlav Nusics: DR. PEPIKE – rendező: Hunyadi András, bemutató: 1978. III. 31.

Boszorkány – Sírató asszony – Tamási Áron: ÉNEKES MADÁR – rendező: Tompa Miklós m.v., bemutató: 1978. XI. 24.

Francia kisasszony – Krúdy Gyula: A VÖRÖS POSTAKOCSI – rendező: Kincses Elemér, bemutató: 1979. IV. 6.

Ana – Tudor Musatescu: A SZÉLKAKAS – rendező: Hunyadi András, bemutató: 1979. VI. 30.

Özv. Szunyogné – Gárdonyi Géza: A BOR, rendező: Hunyadi András, Segédrendező: Lőrinczy Ica,  bemutató: 1980. V. 11.

Újságíró – Csávossy György: ÉV VÉGI NÉGYKEZES – rendező: Hunyadi András, ősbemutató: 1981. I. 30.

Szereplő – Hajdú Győző: VAN ILYEN SZERELEM – rendező: Kovács Levente m.v., ősbemutató: 1981. V. 10.

Clementina – Ion D. Șerban: OLIMPIA ASSZONY PANZIÓJA – rendező: Constantin Codrescu m.v., bemutató: 1981. V. 31.

Vera néni – Kincses Elemér: POROND,  rendező: Kincses Elemér, ősbemutató: 1982. III. 19.

Zsófi – Csíky Gergely: CIFRA NYOMORÚSÁG – rendező: Hunyadi András,  bemutató: 1982. X. 22.

Natalia Panait – Tudor Mușatescu: SZILVESZTERÉJI ÁLOM – rendező: Hunyadi András, bemutató: 1983. III. 18.

Miluța –  Tudor Popescu: EGYENES ADÁS – rendező: Hunyadi András, bemutató: 1983. VII. 1.

Öregasszony; Beteg cseléd – Bródy Sándor: A DADA – rendező: Hunyadi András, bemutató: 1984. IV. 13.

Victoria Sava – Aurel Baranga: LEGYEN ESZED, CRISTOFOR – rendező: Hunyadi András, bemutató: 1984. XII. 28.

Sophie – Eugene Labiche:  SZEMFÉNYVESZTŐK – rendező: Dan Alecsandrescu, A rendező munkatársa: Lőrinczy Ica, bemutató: 1985. XI. 02

Viola – Tamási Áron:  CSALÓKA SZIVÁRVÁNY – rendező: Tompa Miklós, bemutató: 1986. II. 02.

Eufrosina Grosu – Horia Lovinescu A BOGA NŐVÉREK – rendező: Hunyadi András, bemutató: 1986. V. 07.

Jefroszinyja Potapovna – A. N. Osztrovszkij A HOZOMÁNY NÉLKÜLI LÁNY, Rendező: Kincses Elemér, bemutató:1986. V. 30.

Özvegy: Liviu Rebreanu: ANGYAL ÉS BORÍTÉK, reendező: Boér Ferenc, bemutató: 1987. IV. 17.

Szabásznő – Mihail Afanaszievics Bulgakov: A DIVATSZALON TITKA, rendező: Kovács Levente m.v., bemutató: 1987. VI. 29.

Részeg asszony – Szigligeti Ede – Móricz Zsigmond: A CSIKÓS, rendező: Hunyadi András, bemutató: 1987. XI. 20.

Boiangiuné – Aurel Baranga: JELMEZBEN, rendező: Hunyadi András, bemutató: 1988. III. 18.

 

Kurátor: Gáspárik Attila
Összeállította: Ferencz Éva
Számítógépes feldolgozás: Tőkés Orsolya

Az oldalon található szöveg és a fotók a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Kutatóközpontjának tulajdona, ezáltal szerzői jog védi.