Hunyadi András kilencvenöt éves lenne. A méltatlan utókor most első alkalommal állította össze rendezéseinek sorát. Hiányoznak még az általa írt szövegek bibliográfiái, a különböző kötetekben megjelent rendezésről szóló utasításai. Sokat rendezett és sokat foglalkozott a műkedvelő színjátszással is. Nos, van mit törlesztenünk. Egy dolgot azonban most szeretnénk letisztázni. Sok pletyka és állegenda szállt mindig is a színházak körül. Sok embert hoztak össze a “rossz nyelvek” az 1989-ig működő hírhedt Securitate-val, vagyis a titkos szolgálatokkal. Mellékletben közöljük, azt a jelentést, amit a “szeku” közölt Hunyadi Andrásról miután négy évig nyomoztak utána. Üldözött volt ő is mint sokan mások, miközben sokan hetet-havat összehordtak róla. Vajon tanulunk a múlt hibáiból?
(a mellékletet a CNSAS irattárából kaptuk)
HATÁROZAT FORDÍTÁSA
Belügyminisztérium
A Maros Magyar Autonóm Tartomány Igazgatósága
– III. Hivatal –
Beleegyezem Szigorúan titkos!
Igazgatóság vezetője 1965.I.28.
Ezredes
Sidea Nicolae
HATÁROZAT
– a 1047-es számú ellenőrzési dosszié bezárásának javaslatával
a marosvásárhelyi Hunyadi Andrással kapcsolatban
Az ellenőrzési dossziét 1961. augusztus 4-én nyitották meg. Az ellenőrzés 1965. I. 28.-ig tartott.
A hírszerzés megfigyeléshez a következő eszközöket használtuk:
– ügynökség
– vizsgálat
– a levelezés titkos ellenőrzése
I. Életrajzi adatok
Hunyadi András, 1925. X.1.-én született Zselyk községben, Naszód rajon, Kolozs régió, Ádám és Erzsébet fia, magyar nemzetiségű, román állampolgár, filológia és rendezői karon végzett, kizárták a Román Munkáspártból, lakhelye Marosvásárhely, Horea utca 29. szám, a Marosvásárhelyi Állami Színház alkalmazottja, mint rendező.
II. Anyagok, amelyek a dosszié megnyitásának alapjául szolgáltak
1943-1944 között, mint „Levente”, oktató és alhadnagy, a horthysta hadseregben durva magatartást tanúsított a román nemzetiségű lakosság ellen, a visszavonulóban lévő magyar és német hadseregeknek teheneket rekvirálva a román nemzetiségű falubeliektől. Ugyanebből a periódusból az orosz ellenes agitációiról ismeret.
Ugyanebben a periódusban az orosz ellenes jellegű agitációiról ismeret. 1956-ban, a Kolozsvári Bábszínház alkalmazottjaként ellenséges tevékenységet folytatott, az alkalmazottak egy részével gyűléseket kezdeményezett, amelyek alkalmával külföldi rádiók híreit hallgatták és kommentálták.
Az érintett egy memorandum előkészítésében vett részt, ami a Bábszínház vezetőségének egy „munkabizottság” kezébe való átadásáról szól, magyarországi ellenforradalom korszakából, valamint „konkrét intézkedésekre” buzdította a Bábszínház egyes tagjait.
III. Mit kellett volna az ellenőrzésnek megállapítania
A fent említett anyag mellett, ellenőrizni kellett a meglévő figyelmeztető jeleket is. A célszemélyre vonatkozó tevékenység és jelen nézőpont, valamint a tevékenységéről gyűjtött bizonyítékok meghatározása.
IV. Mit állapítottak meg és milyen bizonyítékok vannak
Az intézkedések végett a következőket állapítottuk meg:
A célszemély ténylegesen állatok rekvirálásában vett részt Neteni faluban (magyarul Nec), , Beszterce rajon, durva viselkedést tanúsítva a román nemzetiségű falubeliek ellen. (Ezt az ügyet a helyi lakosok 15 nyilatkozata támasztja alá).
Az érintett, 1956-ban valóban ellenséges magatartást tanúsított, melyet a Kolozsvári Bábszínházban, novemberben tartott gyűlés keretén belül, állást foglaltak a fent megnevezett véleményei és megnyilvánulásai ellen. (a tények PÉTER JÁNOS kihallgatásának jegyzőkönyvéből derülnek ki, kihallgatás melyet a kolozsvári Belügyminisztérium szervei vezettek le és Igazgatóságunknak küldték el).
Ahhoz, hogy a fentebb említett célszemély ellenséges nézőpontjairól és tevékenységéről megbizonyosodjunk, az ellenőrzési akcióban 13 ügynök vett részt, akik segítségével azt állapítottuk meg, hogy az érintett egy önző, karrierista, pénzéhes elem, aki mindenhova szeretne beszivárogni ahhoz, hogy meg tudjon nyilvánulni, de ugyanakkor szakmai szempontból felkészült, nagy munkabírással rendelkezik és több emberrel jó kapcsolatokat ápol a régióban és az országban.
Az ügynökség nacionalista megnyilvánulást is jelzett, melyek 1964 novemberében a tevékenység dokumentálásához vezettek. Ebben a tekintetben 6 embert hallgattunk ki és még kettővel beszélgettünk (Tompa Miklós igazgatóval és Kőszegi Margit érdemes művésznővel).
A kihallgatásokat követően nem igazolódtak vissza az ügynökség jelzései.
V. A dosszié bezárásának javaslata
A fentebb említettek fényében, figyelembe véve az érintett előéletét, valamint számos lehetőségeit,
j a v a s o l j u k:
az 1047-es számú dosszié bezárását, Hunyadi András ellen, mint kevésbé fontosat és beszervezését, mint ügynök a „Művészet és Kultúra” problematikájában.
A határozat egy példányban lett kitöltve ma, 1965. február 25-én.
Beleegyezik Hadnagy
Igazgatóság vezetője Negoiţă Tudor
Őrnagy
Florea Gheorghe
– fordította Szikszai Katalin –
HUNYADI ANDRÁS
rendező
Zselyk, 1925 – Marosvásárhely, 1998
Hunyadi András vallomása a színházról, közönségről…
„ A színpad félreeső, a nézőtérről láthatatlan zugából figyeltem a közönséget. Csodálatos látvány, amikor öt-hat-nyolcszáz ember együtt lélegzik a színpaddal. Első diplomám szerint magyar irodalomtanár volnék, az irodalom bűvkörében választottam ezt a pályát. Vallom azt, amit Sztaniszlavszkijtól annak idején tanultunk: „Szeresd a művészetet magadban, s ne magadat a művészetben.” Ma is fennen hirdetem, hogy a színházi előadásoknak minél nagyobb tömegekhez kell eljutnunk. Régebben volt egy térképünk: fehér zászlócskák jelezték azokat a településeket, ahol még nem forultunk meg. A színházi előadás egyfajta küldetést, szellemi önépítkezést kell hogy jelentsen. (…) Nagyon jól tudom, hogy a közönségsiker, a többszázas széria még nem minden. Arra törekszem, hogy az előadásokkal mindennapos belső elszámolásra késztessem az embereket, hogy a mindennapok igazságaira vezessem rá a nézőt. (…)”
Tófalvi Zoltán: „Nem élhetek színház nélkül”, A Hét, 1988.XII.15.
Pályakezdés. Hitvallás. Darabválasztás. Munkatársak. A “Szeku”…
„(…) Egyenesen belecseppentem a Budai Nagy Antal próbáira. Nagyon szerettem azt a darabot, mert nagyon veretes, szép nyelven írott mű, érdekes figurák, jó jellemek, nagyszerű darab és jó előadás lett belőle. Én tulajdonképpen Tompa Miklósnak voltam a segédje a rendezésben.
Melyik volt az első önállő rendezése?
Az első önálló rendezésem Sarkadi Imre Szeptember című, paraszt tárgyú, kitünően megírt igaz, szép darabja volt. Méghozzá úgy készült el, hogy a többi műsoron lévő darabból kimaradt néhány színész s az igazgató azt mondta, hogy „ezek fennmaradtak”, keress hozzájuk egy darabot, osztd ki, csináld meg.” (…)
Utána sorjáztak a darabok.
Igen. Rendeztem eleget. De én éreztem, hogy a színház csak akkor ér valamit, ha a népemről, a népemnek szól. Az én népem a parasztság volt. Veres Péterék, Sinka Istvánék „tején nőttem fel”. Imádtam a népi írókat, a képeik ki voltak rakva a lakásomon. Valahogy úgy éreztem, hogy én felelek ezért a népért. (…)
Melyik volt a legkedvesebb rendezése?
Legkedvesebb a Móricz-darabok voltak. Aztán a Bor Gárdonyitól, meg a Csikós. Megcsináltam Csikynek néhány darabját. A Buborékokhoz Fux Pali csinált érdekes díszletet. S volt a Cifra nyomorúság, s még mások. Csávossy A fül című darabja operett-siker volt. Száznál többször ment. Soha nem felejtem el, hogy – még a Palotában játszottunk – s középen egy úriember egyszerűen vonyított és verte a térdeit. Tarr Laci fantasztikus volt. Nagyon szerettem Méhes György Dupla kanyar című darabját (…) Ebben hangzott el az a replika, hogy a kapitalizmus a szakadék szélén van, és onnan néz minket, akik már benne vagyunk. A „vizionáláson”, amikor ehhez a részhez értünk lerohantam a színpadra veszekedni a kellékesekkel, s lökdöstem az ágyakat, mire leszóltak, hogy „Hunyadi elvárs, nem hallatszik”. Így csúszott át a Dupla kanyar.
Kik voltak a kedvenc színészkollegák, vagy azok a munkatársak, akikkel öröm volt dolgozni?
Ez egy fegyelmezett, jó társulat volt. Itt öröm volt a próba. Most is kellemesek a próbák. Mindenki becsületesen dolgozik. Jó munkatársaim voltak Ferenczy István, Mózes Erzsébet. Nagyon szerettem Bálint Mártát, Borbáth Ottikát, sajnos Csorba András, Kiss Laci már elmentek. Kőszegi Margittal megadatott, hogy utoljára láttam a kórházban. A temetésén elmondtam „A magyar színész kálváriáját”. Az ott elhangzottakért a „szekura” is be akartak vinni. Akkoriban ez így ment. Különben csak egyszer tartóztattak le s a kihallgató tisztem egyik nap alaposan elpáholt, de olyan szerencsés ember voltam, hogy másnap gázmérgeésben meghalt. Én pedig megúsztam szépen. Különben is úgy fogták fel, hogy a színháziak sokat lefetyelnek, de nem kell őket komolyan venni. Amikor a pártból kiléptem, azt is olyan teátrálisan akartam megoldani, hogy egy gyűlésen kimegyek, odavágom a tagsági könyvemet és kijelentem, hogy én ilyen fasiszta pártnak nem vagyok hajlandó tagja lenni. Nekem az volt a véleményem, hogy a ceausizmus, az fasizmus. De hál’ Istennek lejárt. (…)”
Kiss Éva: 60 perces beszélgetés a 70 éves Hunyadi Andrással. Megjelent a 70 éves Hunyadi András tiszteletére rendezett Jubileumi előadás (Móricz Zsigmond: Sári bíró) műsorfüzetében. 1995.
INASÉVEK – SEGÉDRENDEZŐKÉNT A SZÉKELY SZÍNHÁZBAN
KÓS KÁROLY: BUDAI NAGY ANTAL, rendező: Tompa Miklós, segédrendező: Hunyadi András, bemutató: 1957.I.12.
SZABÓ LAJOS: MENEKÜLÉS, rendező: Kőmíves Nagy Lajos, segédrendező: Hunyadi András, bemutató: 1957.V.19.
AGUSTIN MORETO Y CABAÑA: DONNA DIANA, rendező: Kovács György, segédrendezők: Hunyadi András, Gergely Géza, bemutató: 1957.VII.13.
EUGEN MIREA – KOVÁCS GYÖRGY: AZ UTOLSÓ VONAT, rendező: Tompa Miklós, segédrendező: Hunyadi András, ősbemutató: 1957.XII.19.
MIHAIL SEBASTIAN: LAPZÁRTA ELŐTT, rendező: Mony Ghelerter, segédrendezők: Hunyadi András, Gergely Géza, bemutató: 1958.VI.29.
HORIA LOVINESCU: A LEROMBOLT FELLEGVÁR, rendező: Mony Ghelerter, segédrendezők: Hunyadi András, Gergely Géza, bemutató: 1958.IX.18.
AUREL BARANGA: DIADALÍV, rendező: Vlad Mugur, segédrendezők: Hunyadi András, Gergely Géza, bemutató: 1959.VIII.14.
VSZEVOLOD VISNYEVSZKIJ: OPTIMISTA TRAGÉDIA, rendező: Tompa Miklós, segédrendezők: Hunyadi András, Gergely Géza, bemutató: 1959.XII.13.
CONSTANTIN TEODORU: OROSZLÁNRÉSZ, rendező: Mircea Avram, segédrendező: Hunyadi András, bemutató: 1960.I.15.
EDMOND ROSTAND: CYRANO DE BERGERAC, rendező: Kőmíves Nagy Lajos, Tompa Miklós, rendező asszisztens: Hunyadi András, bemutató: 1960.VII.28.
FRIEDRICH WOLF: MAMLOCK PROFESSZOR, rendező: Kovács György, segédrendező: Hunyadi András, bemutató: 1960.XII.6.
JAMES GOW – ARNAUD D`USSEAU: MÉLYEK A GYÖKEREK, rendező: Kovács György, segédrendezők: Hunyadi András, Gergely Géza, bemutató: 1961. IV. 15.
SÜTŐ ANDRÁS: TÉKOZLÓ SZERELEM, rendező: Kovács György, rendező asszisztens: Hunyadi András, ősbemutató: 1962.V.31.
RENDEZÉSEI A MAROSVÁSÁRHELYI SZÍNPADON
VÖRÖSMARTY MIHÁLY: CSONGOR ÉS TÜNDE, (Gergely Gézával), bemutató: 1957.III.19.
SARKADI IMRE: SZEPTEMBER, bemutató: 1957.XI.12. – Erdőszentgyörgy
HÁROM VÍDÁM JÁTÉK: MÉHES GYÖRGY: SZÉNA VAGY SZALMA , MÉLIUSZ JÓZSEF: NEM OLYAN EGYSZERŰ, SÜTŐ ANDRÁS: FECSKESZÁRNYÚ SZEMÖLDÖK, bemutató: 1959.IV.25.
MICOLA ZARUDNIJ: SZIVÁRVÁNY, bemutató: 1961.XII.10. – Erdőszentgyörgy
TUDOR MUŞATESCU: TITANIC – KERINGŐ, bemutató: 1963.II.22.
IONEL HRISTEA: EGYETLEN ÉLET, bemutató: 1965.II.22.
DOREL DORIAN: GYANÚ, bemutató: 1965.XII.11.
CSÁVOSSY GYÖRGY – KOMZSIK ISTVÁN: A FÜL, eredeti bemutató: 1967.II.12. – Székelyudvarhely
CSÍKY GERGELY: BUBORÉKOK, bemutató: 1967.VIII.1.
VÍDÁM ZENÉS MŰSOR – a román tagozattal közös produkció , bemutató: 1968. I.1.
MÉHES GYÖRGY: MI, FÉRFIAK, bemutató: 1968.IV.21.
JÁVORFA – MUZSIKA – népballada műsor, bemutató: 1969.IV.19.
MÉHES GYÖRGY: NOÉ BÁRKÁJA, ősbemutató: 1969.XI.1. –Brassó
ALEXANDRU KIRIŢESCU: DARÁZSFÉSZEK, bemutató: 1970.VI.12.
PAUL EVERAC: AZ ALBÉRLŐ, bemutató: 1970.XII.22.
KARINTHY FRIGYES: KABARÉ –EST, (Anatol Constantinnal és Harag Györggyel), bemutató: 1971.XII.31.
AUREL BARANGA: KÖZÉRDEK, bemutató: 1972.III.9.
MÓRICZ ZSIGMOND: NEM ÉLHETEK MUZSIKASZÓ NÉLKÜL, bemutató: 1972.X.20.
ÜNNEPI VERSMŰSOR – Az új színházépület avatása alkalmával – bemutató: 1973.X.13.
CORNELIU LEU: A BOLDOG ASSZONY, bemutató: 1974.VIII.10.
AUREL BARANGA: SZICILIAI VÉDELEM, bemutató: 1974.XI.29.
AUREL BARANGA: SZICILIAI VÉDELEM II. – zenés változat, bemutató: 1975. II. 4.
MÓRICZ ZSIGMOND: KISMADÁR, bemutató: 1975.IV.11.
WILLIAM SHAKESPEARE: OTHELLO, bemutató: 1976.V.7.
MÓRICZ ZSIGMOND: LÉGY JÓ MINDHALÁLIG, bemutató: 1977.III.18.
SÜTŐ ANDRÁS: VÍDÁM SÍRATÓ EGY BOLYONGÓ PORSZEMÉRT, ( Harag Györggyel) ősbemutató: 1977.X.14.
N.V. GOGOL: AZ ŐRÜLT NAPLÓJA, művészeti tanácsadó: Hunyadi András, bemutató: 1978. II. 4.
VADRÓZSÁK– székely népköltészet – Kriza János gyűjtéseiből – bemutató: 1978.III.4.
BRANISZLAV NUSICS: DR. PEPIKE, bemutató: 1978.III.31.
THEODOR MĂNESCU: A SZEMTANÚ, bemutató: 1978.X.13.
TUDOR MUŞATESCU: A SZÉLKAKAS (Escu), bemutató: 1979.VI.30.
KOCSIS ISTVÁN: NEM ZÁRJUK KULCSRA AZ AJTÓT, bemutató: 1980.II.8.
GÁRDONYI GÉZA: A BOR, bemutató: 1980.V.11.
CSÁVOSSY GYÖRGY: ÉV VÉGI NÉGYKEZES, ősbemutató: 1981.I.30.
MÉHES GYÖRGY: DUPLA KANYAR, ősbemutató: 1982.III.5.
CSIKY GERGELY: CIFRA NYOMORÚSÁG, bemutató: 1982.X.22.
ARANY JÁNOS-EST, bemutató: 1983.I.2.
TUDOR MUŞATESCU: SZILVESZTERÉJI ÁLOM, bemutató: 1983.III.18.
TUDOR POPESCU: EGYENES ADÁS, bemutató: 1983.VII.1.
MÉHES GYÖRGY: EGY ROPPANT KÉNYES ÜGY, ősbemutató: 1983.XII.16.
BRÓDY SÁNDOR: A DADA, bemutató: 1984.IV. 13.
AUREL BARANGA: LEGYEN ESZED, CRISTOFOR!, bemutató: 1984.XII.28.
HORIA LOVINESC: EGY TISZTELETREMÉLTÓ HÁZ, bemutató: 1985.VI.23.
LIVIU REBREANU: SZERELMI NÉGYSZÖG, bemutató: 1985.XI.29.
HORIA LOVINESCU: A BOGA NŐVÉREK, bemutató: 1986.V.7.
CARLO GOLDONI: A FOGADÓSNÉ, bemutató: 1987.II.18.
SZIGLIGETI EDE – MÓRICZ ZSIGMOND: A CSIKÓS, bemutató: 1987.XI.20.
AUREL BARANGA: JELMEZBEN, bemutató: 1988.III.18.
GABRIELA ZAPOLSKA: DULSZKA ASSZONY ERKÖLCSE, bemutató: 1989.XI.10.
VICTOR EFTIMIU: A CSAVARGÓ, bemutató: 1990.XII.19.
MÓRICZ ZSIGMOND: SÁRI BÍRÓ, bemutató: 1992.I.31.
RENDEZÉSEI A ROMÁN TAGOZATON:
MIRCEA ŞEPTILICI – GH. DUMBRĂVEANU: ULISE SI….COINCIDENŢELE, bemutató: 1969.X.9.
J.B.P. MOLIERE: DOCTOR FĂRĂ VOIE, bemutató: 1977.XII.30.
MÉHES GYÖRGY: 33 DE SCROSIRI ANONIME, bemutató: 1980.IX.16.
ION DRUŢĂ: TOT CE-AVEM MAI SFÂNT, bemutató: 1981.X.29.
UN ZÂMBET ÎN PLUS – varieté-műsor, bemutató: 1986.II.11.
ROBERT THOMAS: OPT FEMEI, bemutató: 1989.VI.15.
FORDÍTÁSAI
ALEXANDRU KIRIŢESCU: DARÁZSFÉSZEK, rendező: Hunyadi András, bemutató: 1970. VI. 12.
MIRCEA ŞTEFĂNESCU: A KIS POKOL, rendező: Anatol Constantin, bemutató: 1974.IV.18.
CORNELIU LEU: A BOLDOG ASSZONY, rendező: Hunyadi András, bemutató: 1974.VIII.10.
PAUL IOACHIM: NEM VAGYUNK ANGYALOK, rendező: Kincses Elemér, bemutató: 1976. VII. 2.
BRANISZLAV NUSICS: DR. PEPIKE, rendező: Hunyadi András, bemutató: 1978. III. 31.
TUDOR MUŞATESCU: A SZÉLKAKAS (Escu), rendező: Hunyadi András, bemutató: 1979.VI.30.
TUDOR MUŞATESCU: SZILVESZTERÉJI ÁLOM, rendező: Hunyadi András, bemutató: 1983.III.18.
TUDOR POPESCU: EGYENES ADÁS, rendező: Hunyadi András, bemutató: 1983.VII.1.
HORIA LOVINESCU: EGY TISZTELETREMÉLTÓ HÁZ, rendező: Hunyadi András, bemutató: 1985.VI.23.
AUREL BARANGA: JELMEZBEN, rendező: Hunyadi András, bemutató: 1988.III.18.
Kurátor: Gáspárik Attila
Összeállította: Ferencz Éva
Számítógépes feldolgozás: Tőkés Orsolya
Az oldalon található szöveg és fényképek a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Kutatóközpontjának tulajdona és ezáltal szerzői jog védi. A színház leveltára szívesen fogad bármi információt a Székely Színház társulatának néhai művészeiről (fényképek, műsorfüzetek, plakátok stb).
