Hunyadi András

Hunyadi András kilencvenöt éves lenne. A méltatlan utókor most első alkalommal állította össze rendezéseinek sorát. Hiányoznak még az általa írt szövegek bibliográfiái, a különböző kötetekben megjelent rendezésről szóló utasításai. Sokat rendezett és sokat foglalkozott a műkedvelő színjátszással is. Nos, van mit törlesztenünk. Egy dolgot azonban most szeretnénk letisztázni. Sok pletyka és állegenda szállt mindig is a színházak körül. Sok embert hoztak össze a “rossz nyelvek” az 1989-ig működő hírhedt Securitate-val, vagyis a titkos szolgálatokkal. Mellékletben közöljük, azt a jelentést, amit a “szeku” közölt Hunyadi Andrásról miután négy évig nyomoztak utána. Üldözött volt ő is mint sokan mások, miközben sokan hetet-havat összehordtak róla. Vajon tanulunk a múlt hibáiból?

(a mellékletet a CNSAS irattárából kaptuk)  

HATÁROZAT FORDÍTÁSA

                                                   Belügyminisztérium

A Maros Magyar Autonóm Tartomány Igazgatósága

– III. Hivatal –

 

Beleegyezem                                                              Szigorúan titkos!

Igazgatóság vezetője                                                    1965.I.28.

Ezredes

Sidea Nicolae

HATÁROZAT

 

– a 1047-es számú ellenőrzési dosszié bezárásának javaslatával

a marosvásárhelyi Hunyadi Andrással kapcsolatban

 

Az ellenőrzési dossziét 1961. augusztus 4-én nyitották meg. Az ellenőrzés 1965. I. 28.-ig tartott.

A hírszerzés megfigyeléshez a következő eszközöket használtuk:

– ügynökség

– vizsgálat

– a levelezés titkos ellenőrzése

 

I. Életrajzi adatok

Hunyadi András, 1925. X.1.-én született Zselyk községben, Naszód rajon, Kolozs régió, Ádám és Erzsébet fia, magyar nemzetiségű, román állampolgár, filológia és rendezői karon végzett, kizárták a Román Munkáspártból, lakhelye Marosvásárhely, Horea utca 29. szám, a Marosvásárhelyi Állami Színház alkalmazottja, mint rendező.

 

II. Anyagok, amelyek a dosszié megnyitásának alapjául szolgáltak 

1943-1944 között, mint „Levente”, oktató és alhadnagy, a horthysta hadseregben durva magatartást tanúsított a román nemzetiségű lakosság ellen, a visszavonulóban lévő magyar és német hadseregeknek teheneket rekvirálva a román nemzetiségű falubeliektől. Ugyanebből a periódusból az orosz ellenes agitációiról ismeret.

Ugyanebben a periódusban az orosz ellenes jellegű agitációiról ismeret. 1956-ban, a Kolozsvári Bábszínház alkalmazottjaként ellenséges tevékenységet folytatott, az alkalmazottak egy részével gyűléseket kezdeményezett, amelyek alkalmával külföldi rádiók híreit hallgatták és kommentálták.

Az érintett egy memorandum előkészítésében vett részt, ami a Bábszínház vezetőségének egy „munkabizottság” kezébe való átadásáról szól, magyarországi ellenforradalom korszakából, valamint „konkrét intézkedésekre” buzdította a Bábszínház egyes tagjait.

 

III. Mit kellett volna az ellenőrzésnek megállapítania

A fent említett anyag mellett, ellenőrizni kellett a meglévő figyelmeztető jeleket is. A célszemélyre vonatkozó tevékenység és jelen nézőpont, valamint a tevékenységéről gyűjtött bizonyítékok meghatározása.

 

IV. Mit állapítottak meg és milyen bizonyítékok vannak 

Az intézkedések végett a következőket állapítottuk meg:

A célszemély ténylegesen állatok rekvirálásában vett részt Neteni faluban (magyarul Nec), , Beszterce rajon, durva viselkedést tanúsítva a román nemzetiségű falubeliek ellen. (Ezt az ügyet a helyi lakosok 15 nyilatkozata támasztja alá).

Az érintett, 1956-ban valóban ellenséges magatartást tanúsított, melyet a Kolozsvári Bábszínházban, novemberben tartott gyűlés keretén belül, állást foglaltak a fent megnevezett véleményei és megnyilvánulásai ellen. (a tények PÉTER JÁNOS kihallgatásának jegyzőkönyvéből derülnek ki, kihallgatás melyet a kolozsvári Belügyminisztérium szervei vezettek le és Igazgatóságunknak küldték el).

Ahhoz, hogy a fentebb említett célszemély ellenséges nézőpontjairól és tevékenységéről megbizonyosodjunk, az ellenőrzési akcióban 13 ügynök vett részt, akik segítségével azt állapítottuk meg, hogy az érintett egy önző, karrierista, pénzéhes elem, aki mindenhova szeretne beszivárogni ahhoz, hogy meg tudjon nyilvánulni, de ugyanakkor szakmai szempontból felkészült, nagy munkabírással rendelkezik és több emberrel jó kapcsolatokat ápol a régióban és az országban.

Az ügynökség nacionalista megnyilvánulást is jelzett, melyek 1964 novemberében a tevékenység dokumentálásához vezettek. Ebben a tekintetben 6 embert hallgattunk ki és még kettővel beszélgettünk (Tompa Miklós igazgatóval és Kőszegi Margit érdemes művésznővel).

A kihallgatásokat követően nem igazolódtak vissza az ügynökség jelzései.

 

V. A dosszié bezárásának javaslata

A fentebb említettek fényében, figyelembe véve az érintett előéletét, valamint számos lehetőségeit,

j a v a s o l j u k:

az 1047-es számú dosszié bezárását, Hunyadi András ellen, mint kevésbé fontosat és beszervezését, mint ügynök a „Művészet és Kultúra” problematikájában.

A határozat egy példányban lett kitöltve ma, 1965. február 25-én.

Beleegyezik                                                              Hadnagy

Igazgatóság vezetője                                                Negoiţă Tudor

Őrnagy

Florea Gheorghe

 

– fordította Szikszai Katalin – 

HUNYADI ANDRÁS

 

                                                      rendező

                                  Zselyk, 1925 – Marosvásárhely, 1998


Hunyadi András vallomása a színházról, közönségről…

„ A színpad félreeső, a nézőtérről láthatatlan zugából figyeltem a közönséget. Csodálatos látvány, amikor öt-hat-nyolcszáz ember együtt lélegzik a színpaddal. Első diplomám szerint magyar irodalomtanár volnék, az irodalom bűvkörében választottam ezt a pályát. Vallom azt, amit Sztaniszlavszkijtól annak idején tanultunk: „Szeresd a művészetet magadban, s ne magadat a művészetben.” Ma is fennen hirdetem, hogy a színházi előadásoknak minél nagyobb tömegekhez kell eljutnunk. Régebben volt egy térképünk: fehér zászlócskák jelezték azokat a településeket, ahol még nem forultunk meg. A színházi előadás egyfajta küldetést, szellemi önépítkezést kell hogy jelentsen. (…) Nagyon jól tudom, hogy a közönségsiker, a többszázas széria még nem minden. Arra törekszem, hogy az előadásokkal mindennapos belső elszámolásra késztessem az embereket, hogy a mindennapok igazságaira vezessem rá a nézőt. (…)”

Tófalvi Zoltán: „Nem élhetek színház nélkül”, A Hét, 1988.XII.15.

 

Pályakezdés. Hitvallás. Darabválasztás. Munkatársak. A  “Szeku”…

 

„(…) Egyenesen belecseppentem a Budai Nagy Antal próbáira. Nagyon szerettem azt a darabot, mert nagyon veretes, szép nyelven írott mű, érdekes figurák, jó jellemek, nagyszerű darab és jó előadás lett belőle. Én tulajdonképpen Tompa Miklósnak voltam a segédje a rendezésben. 

 

Melyik volt az első önállő rendezése?

Az első önálló rendezésem Sarkadi Imre Szeptember című, paraszt tárgyú, kitünően megírt igaz, szép darabja volt. Méghozzá úgy készült el, hogy a többi műsoron lévő darabból kimaradt néhány színész s az igazgató azt mondta, hogy „ezek fennmaradtak”, keress hozzájuk egy darabot, osztd ki, csináld meg.” (…) 

 

Utána sorjáztak a darabok.

Igen. Rendeztem eleget. De én éreztem, hogy a színház csak akkor ér valamit, ha a népemről, a népemnek szól. Az én népem a parasztság volt. Veres Péterék, Sinka Istvánék „tején nőttem fel”. Imádtam a népi írókat, a képeik ki voltak rakva a lakásomon. Valahogy úgy éreztem, hogy én felelek ezért a népért. (…)

 

Melyik volt a legkedvesebb rendezése?

Legkedvesebb a Móricz-darabok voltak. Aztán a Bor Gárdonyitól, meg a Csikós. Megcsináltam Csikynek néhány darabját. A Buborékokhoz Fux Pali csinált érdekes díszletet. S volt a Cifra nyomorúság, s még mások. Csávossy A fül című darabja operett-siker volt. Száznál többször ment. Soha nem felejtem el, hogy – még a Palotában játszottunk – s középen egy úriember egyszerűen vonyított és verte a térdeit. Tarr Laci fantasztikus volt. Nagyon szerettem Méhes György Dupla kanyar című darabját (…) Ebben hangzott el az a replika, hogy a kapitalizmus a szakadék szélén van, és onnan néz minket, akik már benne vagyunk. A „vizionáláson”, amikor ehhez a részhez értünk lerohantam a színpadra veszekedni a kellékesekkel, s lökdöstem az ágyakat, mire leszóltak, hogy „Hunyadi elvárs, nem hallatszik”. Így csúszott át a Dupla kanyar. 

 

Kik voltak a kedvenc színészkollegák, vagy azok a munkatársak, akikkel öröm volt dolgozni?

Ez egy fegyelmezett, jó társulat volt. Itt öröm volt a próba. Most is kellemesek a próbák. Mindenki becsületesen dolgozik. Jó munkatársaim voltak Ferenczy István, Mózes Erzsébet. Nagyon szerettem Bálint Mártát, Borbáth Ottikát, sajnos Csorba András, Kiss Laci már elmentek. Kőszegi Margittal megadatott, hogy utoljára láttam a kórházban. A temetésén elmondtam „A magyar színész kálváriáját”. Az ott elhangzottakért a „szekura” is be akartak vinni. Akkoriban ez így ment. Különben csak egyszer tartóztattak le s a kihallgató tisztem egyik nap alaposan elpáholt, de olyan szerencsés ember voltam, hogy másnap gázmérgeésben meghalt. Én pedig megúsztam szépen. Különben is úgy fogták fel, hogy a színháziak sokat lefetyelnek, de nem kell őket komolyan venni. Amikor a pártból kiléptem, azt is olyan teátrálisan akartam megoldani, hogy egy gyűlésen kimegyek, odavágom a tagsági könyvemet és kijelentem, hogy én ilyen fasiszta pártnak nem vagyok hajlandó tagja lenni. Nekem az volt a véleményem, hogy a ceausizmus, az fasizmus. De hál’ Istennek lejárt. (…)”

Kiss Éva: 60 perces beszélgetés a 70 éves Hunyadi Andrással.  Megjelent a 70 éves Hunyadi András tiszteletére rendezett Jubileumi előadás (Móricz Zsigmond: Sári bíró) műsorfüzetében. 1995.

 

             INASÉVEK – SEGÉDRENDEZŐKÉNT A SZÉKELY SZÍNHÁZBAN


KÓS KÁROLY: BUDAI NAGY ANTAL,  rendező: Tompa Miklós,  segédrendező: Hunyadi András,  bemutató: 1957.I.12.

SZABÓ LAJOS: MENEKÜLÉSrendező: Kőmíves Nagy Lajos, segédrendező: Hunyadi András,  bemutató: 1957.V.19.

AGUSTIN MORETO Y CABAÑA: DONNA DIANA,  rendező: Kovács György, segédrendezők: Hunyadi András, Gergely Géza, bemutató: 1957.VII.13.

EUGEN MIREA – KOVÁCS GYÖRGY: AZ UTOLSÓ VONATrendező: Tompa Miklós, segédrendező: Hunyadi András, ősbemutató: 1957.XII.19.

MIHAIL SEBASTIAN: LAPZÁRTA ELŐTTrendező: Mony Ghelerter, segédrendezők: Hunyadi András, Gergely Géza, bemutató: 1958.VI.29.

HORIA LOVINESCU: A LEROMBOLT FELLEGVÁRrendező: Mony Ghelerter, segédrendezők: Hunyadi András,  Gergely Géza, bemutató: 1958.IX.18.

AUREL BARANGA: DIADALÍVrendező: Vlad Mugur, segédrendezők: Hunyadi András, Gergely Géza, bemutató: 1959.VIII.14.

VSZEVOLOD VISNYEVSZKIJ: OPTIMISTA TRAGÉDIArendező: Tompa Miklós, segédrendezők: Hunyadi András, Gergely Géza, bemutató: 1959.XII.13.

CONSTANTIN TEODORU: OROSZLÁNRÉSZrendező: Mircea Avram, segédrendező: Hunyadi András, bemutató: 1960.I.15.

EDMOND ROSTAND: CYRANO DE BERGERAC,  rendező: Kőmíves Nagy Lajos,  Tompa Miklós, rendező asszisztens: Hunyadi András, bemutató: 1960.VII.28.

FRIEDRICH WOLF: MAMLOCK PROFESSZOR, rendező: Kovács György, segédrendező: Hunyadi András, bemutató: 1960.XII.6.

JAMES GOW – ARNAUD D`USSEAU: MÉLYEK A GYÖKEREKrendező: Kovács György, segédrendezők: Hunyadi András,  Gergely Géza, bemutató: 1961. IV. 15.

SÜTŐ ANDRÁS: TÉKOZLÓ SZERELEMrendező: Kovács György, rendező asszisztens: Hunyadi András, ősbemutató: 1962.V.31.

 

                      RENDEZÉSEI A MAROSVÁSÁRHELYI SZÍNPADON 

 

VÖRÖSMARTY MIHÁLY: CSONGOR ÉS TÜNDE, (Gergely Gézával), bemutató: 1957.III.19.

SARKADI IMRE: SZEPTEMBERbemutató: 1957.XI.12. – Erdőszentgyörgy

HÁROM VÍDÁM JÁTÉK: MÉHES GYÖRGY: SZÉNA VAGY SZALMA , MÉLIUSZ JÓZSEF: NEM OLYAN EGYSZERŰ, SÜTŐ ANDRÁS: FECSKESZÁRNYÚ SZEMÖLDÖKbemutató: 1959.IV.25.

MICOLA ZARUDNIJ: SZIVÁRVÁNYbemutató: 1961.XII.10. – Erdőszentgyörgy

TUDOR MUŞATESCU: TITANIC – KERINGŐ,  bemutató: 1963.II.22.

IONEL HRISTEA: EGYETLEN ÉLETbemutató: 1965.II.22.

DOREL DORIAN: GYANÚbemutató: 1965.XII.11.

CSÁVOSSY GYÖRGY – KOMZSIK ISTVÁN: A FÜL, eredeti bemutató: 1967.II.12. – Székelyudvarhely

CSÍKY GERGELY: BUBORÉKOKbemutató: 1967.VIII.1.

VÍDÁM ZENÉS MŰSOR  – a román tagozattal közös produkció , bemutató: 1968. I.1.

MÉHES GYÖRGY: MI, FÉRFIAKbemutató: 1968.IV.21.

JÁVORFA – MUZSIKA – népballada műsor, bemutató: 1969.IV.19.

MÉHES GYÖRGY: NOÉ BÁRKÁJAősbemutató: 1969.XI.1. –Brassó

ALEXANDRU KIRIŢESCU: DARÁZSFÉSZEKbemutató: 1970.VI.12.

PAUL EVERAC: AZ ALBÉRLŐbemutató: 1970.XII.22.

KARINTHY FRIGYES: KABARÉ –EST, (Anatol Constantinnal és Harag Györggyel), bemutató: 1971.XII.31.

AUREL BARANGA: KÖZÉRDEKbemutató: 1972.III.9.

MÓRICZ ZSIGMOND: NEM ÉLHETEK MUZSIKASZÓ NÉLKÜLbemutató: 1972.X.20.

ÜNNEPI VERSMŰSOR – Az új színházépület avatása alkalmával –  bemutató: 1973.X.13.

CORNELIU LEU: A BOLDOG ASSZONY,  bemutató: 1974.VIII.10.

AUREL BARANGA: SZICILIAI VÉDELEMbemutató: 1974.XI.29.

AUREL BARANGA: SZICILIAI VÉDELEM II. – zenés változat, bemutató: 1975. II. 4.

MÓRICZ ZSIGMOND: KISMADÁRbemutató: 1975.IV.11.

WILLIAM SHAKESPEARE: OTHELLObemutató: 1976.V.7.

MÓRICZ ZSIGMOND: LÉGY JÓ MINDHALÁLIGbemutató: 1977.III.18.

SÜTŐ ANDRÁS: VÍDÁM SÍRATÓ EGY BOLYONGÓ PORSZEMÉRT, ( Harag Györggyel) ősbemutató: 1977.X.14.

N.V. GOGOL: AZ ŐRÜLT NAPLÓJA,  művészeti tanácsadó: Hunyadi András, bemutató: 1978. II. 4.

VADRÓZSÁK– székely népköltészet – Kriza János gyűjtéseiből – bemutató: 1978.III.4.

BRANISZLAV NUSICS: DR. PEPIKEbemutató: 1978.III.31.

THEODOR MĂNESCU: A SZEMTANÚ, bemutató: 1978.X.13.

TUDOR MUŞATESCU: A SZÉLKAKAS (Escu), bemutató: 1979.VI.30.

KOCSIS ISTVÁN: NEM ZÁRJUK KULCSRA AZ AJTÓTbemutató: 1980.II.8.

GÁRDONYI GÉZA: A BORbemutató: 1980.V.11.

CSÁVOSSY GYÖRGY: ÉV VÉGI  NÉGYKEZES,  ősbemutató: 1981.I.30.

MÉHES GYÖRGY: DUPLA KANYARősbemutató: 1982.III.5.

CSIKY GERGELY: CIFRA NYOMORÚSÁG,  bemutató: 1982.X.22.

ARANY JÁNOS-ESTbemutató: 1983.I.2.

TUDOR MUŞATESCU: SZILVESZTERÉJI ÁLOM,  bemutató: 1983.III.18.

TUDOR POPESCU: EGYENES ADÁSbemutató: 1983.VII.1.

MÉHES GYÖRGY: EGY ROPPANT KÉNYES ÜGY,  ősbemutató: 1983.XII.16.

BRÓDY SÁNDOR: A DADAbemutató: 1984.IV. 13.

AUREL BARANGA: LEGYEN ESZED, CRISTOFOR!bemutató: 1984.XII.28.

HORIA LOVINESC: EGY TISZTELETREMÉLTÓ HÁZ,  bemutató: 1985.VI.23.

LIVIU REBREANU: SZERELMI NÉGYSZÖG,  bemutató: 1985.XI.29.

HORIA LOVINESCU: A BOGA NŐVÉREKbemutató: 1986.V.7.

CARLO GOLDONI: A FOGADÓSNÉbemutató: 1987.II.18.

SZIGLIGETI EDE – MÓRICZ ZSIGMOND: A CSIKÓSbemutató: 1987.XI.20.

AUREL BARANGA: JELMEZBENbemutató: 1988.III.18.

GABRIELA ZAPOLSKA: DULSZKA ASSZONY ERKÖLCSE, bemutató: 1989.XI.10.

VICTOR EFTIMIU: A CSAVARGÓ,  bemutató: 1990.XII.19.

MÓRICZ ZSIGMOND: SÁRI BÍRÓ,  bemutató: 1992.I.31.

 

  RENDEZÉSEI A ROMÁN TAGOZATON:

 

MIRCEA ŞEPTILICI – GH. DUMBRĂVEANU: ULISE SI….COINCIDENŢELEbemutató: 1969.X.9.

J.B.P. MOLIERE: DOCTOR FĂRĂ VOIEbemutató: 1977.XII.30.

MÉHES GYÖRGY: 33 DE SCROSIRI ANONIMEbemutató: 1980.IX.16.

ION DRUŢĂ: TOT CE-AVEM MAI SFÂNTbemutató: 1981.X.29.

UN ZÂMBET ÎN PLUS – varieté-műsor, bemutató: 1986.II.11.

ROBERT THOMAS: OPT FEMEIbemutató: 1989.VI.15.

 

FORDÍTÁSAI

 

ALEXANDRU KIRIŢESCU: DARÁZSFÉSZEK,  rendező: Hunyadi András, bemutató: 1970. VI. 12.

MIRCEA ŞTEFĂNESCU: A KIS POKOLrendező: Anatol Constantin, bemutató: 1974.IV.18.

CORNELIU LEU: A BOLDOG ASSZONY, rendező: Hunyadi András,  bemutató: 1974.VIII.10.

PAUL IOACHIM: NEM VAGYUNK ANGYALOKrendező: Kincses Elemér, bemutató: 1976. VII. 2.

BRANISZLAV NUSICS: DR. PEPIKErendező: Hunyadi András, bemutató: 1978. III. 31.

TUDOR MUŞATESCU: A SZÉLKAKAS (Escu)rendező: Hunyadi András, bemutató: 1979.VI.30.

TUDOR MUŞATESCU: SZILVESZTERÉJI ÁLOMrendező: Hunyadi András, bemutató: 1983.III.18.

TUDOR POPESCU: EGYENES ADÁS, rendező: Hunyadi András, bemutató: 1983.VII.1.

HORIA LOVINESCU: EGY TISZTELETREMÉLTÓ HÁZ,  rendező: Hunyadi András, bemutató: 1985.VI.23.

AUREL BARANGA: JELMEZBENrendező: Hunyadi András, bemutató: 1988.III.18.

 

Kurátor: Gáspárik Attila  

Összeállította: Ferencz Éva   

Számítógépes feldolgozás: Tőkés Orsolya

 

Az oldalon található szöveg és fényképek a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Kutatóközpontjának tulajdona és ezáltal szerzői jog védi.  A színház leveltára szívesen fogad bármi információt a Székely Színház társulatának néhai művészeiről (fényképek, műsorfüzetek, plakátok stb).