Raskolnikov
Regia:
István Albu
14
  • Fyodor Mikhailovich Dostoyevsky: Raskolnikov
  • Gen: dramă
  • Sala: Sala Mică
  • Premieră: 2019. octombrie 04., 19:30
  • Durata: 1 ore 30 minute, fără pauză.
  • Dramaturg, Traducător: Gyürky Katalin
  • Scenograf: Tenkei Tibor
  • Designer de costume: Szőke Zsuzsi
  • Coregraf: Macaveiu Blanka
  • Compozitor: Bocsárdi Magor

Az emberéleteket veszélyeztető, végzetes ideológiák átitatta világunk megértéséhez egyre aktuálisabb segítséget nyújthat egy 19. század közepén élő, pétervári fiatalember története. Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij halhatatlan klasszikusából, a Bűn és bűnhődésből készült jelen színházi adaptáció épp ezért a főhősnek, az eszméje vezérelte gyilkosnak, a meghasonlott Rogyion Romanovics Raszkolnyikovnak nem annyira a tettét, mint inkább annak regénybeli megítélését helyezi a fókuszba. A bűnös és/vagy áldozat kérdése helyett sokkal inkább a kinek van igaza? problematika mentén próbálja megfejteni az életkioltás vágyának eredőjét.

A szereplők sorsán keresztül pedig annak a kérdésnek a határait is feszegeti, hogy vajon ember alkotta törvény, vagy isteni elrendeltetés hozhatja-e helyre az önmagát is megkérdőjelező ember életét? Létezik, létezhet-e feltámadás a bűnelkövetés után, új pályára lehet-e állítani egy olyasfajta kisiklott éltetet, amelyhez mind az elkövető, mind pedig a környezetében élők teljesen máshogy viszonyulnak?

Distribuție
Dosar de presă

“(…) – Mitől mai a Bűn és bűnhődés?

– Úgy gondolom, mindannyian követtünk már el olyan tettet, ami a társadalom szabályai szerint bűnnek tekinthető, az erkölcsi érvelésünk viszont – ha csak egy pillanatra is – felmentett bennünket a lelkiismeretünk bíróságán. Aztán egy végeláthatatlan, talán egész életen át tartó perlekedésbe kezdünk önmagunkkal, figyelembe véve embertársaink befolyását és véleményét. Megpróbálunk felállítani egy határt, amit ide-oda tologatunk, hiszünk, magyarázkodunk, félünk, míg végül muszáj lesz döntést hoznunk – elsősorban magunk miatt… Persze a döntés csak pillanatnyi megnyugvást tud nyújtani. Valójában nagyon emberi dolgokról beszélünk ilyenkor, és ezeket megmutatni nincs is jobb hely, mint a színpad. (…)”

Premii
Bíró József – Kisvárda – Életmű-díj